ELTE K�miai Int�zet

Di�kk�ri t�mabemutat� hallgat�knak

2007. febru�r 24. szombat, 8:25-16:30, 065. terem

8:25-8:30 Megnyit�

8:30-8:40 Szalay P�ter, Elm�leti K�miai Laborat�rium (szalay@chem.elte.hu):

Fotok�miai reakci�k kvantumk�miai le�r�sa.

Az elm�lt �vekben der�lt f�ny arra, hogy fotok�miai reakci�k a potenci�lfel�letek �n. k�nikus �tmetsz�s�n kereszt�l j�tsz�dnak le. Kutat�saim egyr�szt a potenci�lfel�letek (bele�rtve a k�nikus �tmetsz�seket) pontos, �n. ab inici� meghat�roz�s�ra ir�nyulnak, m�sr�szt, főleg nemzetk�zi kooper�ci�ban, e fel�leteken lej�tsz�d� reakci�k dinamik�j�nak le�r�s�t c�lozz�k meg. Jelenleg a citozin molekula fotok�mi�j�n dolgozunk.

8:40-8:50 Magyarfalvi G�bor, Molekulaspektroszk�piai Laborat�rium (gmagyarf@chem.elte.hu):

Molekul�ris �ramsűrűs�gek

Az �ramsűrűs�g egy �rdekes �s nem t�l alaposan ismert molekul�ris tulajdons�g. Ugyan val�di �ramok t�bbnyire csak m�gneses t�rben vagy dinamikusan v�ltoz� rendszerben alakulnak ki, a jelens�g az eredeti rendszer fontos jellemzőire vet f�nyt. Fontos szerepe lehet az �ramsűrűs�gnek pl. az aromaticit�s, az NMR eltol�d�sok, a VCD spektroszk�pia meg�rt�s�ben, a sűrűs�gfunkcion�l sz�m�t�sok pontosabb� t�tel�ben. A t�m�hoz k�tődő kutat�sokba bekapcsol�d� di�kok programozhatnak, gondolkodhatnak, k�sz programokkal k�miai probl�m�kra sz�m�t�sokat v�gezhetnek, szeml�letes megjelen�t�seken dolgozhatnak, m�g ak�r műszeres (spektroszk�piai) m�r�seket is v�gezhetnek a t�ma kapcs�n.

8:50-9:00 N�ray-Szab� G�bor, Szerkezeti K�miai �s Biol�giai Laborat�rium (naraysza@chem.elte.hu):

Kvantummechanikai m�dszerek alkalmaz�sa feh�rj�k vizsg�lat�ra

Modern m�dszerekkel vizsg�ljuk enzimreakci�k (pl. foszf�t hidrol�zis) mechanizmus�t, az eredm�nyeket �sszevetj�k a k�s�rleti tapasztalatokkal, �gy tiszt�zzuk a r�szleteket.

Feh�rjekrisztallogr�fiai vizsg�latok szerint a reakci� k�tf�le (asszociat�v �s disszociat�v) utat k�vethet, az eredm�nyek azonban nem egy�rtelműek, �gy a sz�m�t�sok hi�nyp�tl� szerepet j�tszanak.

Alkalmazzuk a k�l�nb�ző sz�m�t�si m�dszereket k�l�nb�ző peptidek, feh�rjeszerkezeti egys�gek (pl. alfa-h�lix), az ezeket alkot� dipeptidek �s oligopeptidek konform�ci�s viszonyainak vizsg�lat�ra. C�lunk, hogy a sz�m�t�si eredm�nyek seg�ts�g�vel megk�nny�ts�k az NMR spektroszk�piai m�r�sek ki�rt�kel�s�t.

9:00-9:10 Tur�nyi Tam�s, Reakci�kinetikai Laborat�rium (turanyi@chem.elte.hu):

Megb�zhat� k�miai kinetikai modellek kifejleszt�se sok m�r�si adat egyidejű feldolgoz�sa alapj�n

Egy g�zkinetikai m�r�si adatsorb�l eddig legfeljebb 1-2 reakci�l�p�s kinetikai param�tereit hat�rozt�k meg. Ha egy k�z�s reakci�mechanizmus alapj�n �rt�kelnek ki t�bb sz�z m�r�si adatot, �s ezekre egyszerre illesztik t�bb tucat reakci�l�p�s Arrhenius param�tereit, akkor a kinetikai param�terek meghat�roz�s�nak pontoss�ga jelentősen jav�that�. A TDK munka c�lja egy ilyen m�dszert haszn�l� sz�m�t�g�pi program kidolgoz�sa �s annak alkalmaz�sa a hidrog�n �g�s�nek reakci�l�p�seire. A kidolgozott program egy teljesen �j megk�zel�t�sű adatki�rt�kel�si m�d első �s sz�les k�rben alkalmazott k�pviselője lehet. A munka kapcsol�dik a PrIMe kezdem�nyez�shez (www.primekinetics.org), amelynek c�lja nemzetk�zi egy�ttműk�d�sben g�zkinetikai adatb�zisok �s szoftverek fejleszt�se a szabad hozz�f�r�s elve alapj�n.

9:10-9:20 Farkas �d�n, K�miai Informatikai Laborat�rium (farkas@chem.elte.hu):

Flexibilis molekul�k szerkezet-hat�s �sszef�gg�s�nek vizsg�lata

�jszerű elj�r�sunkkal kihaszn�lhatjuk a flexibilis molekul�k konform�ci�s soksz�nűs�g�t �s a biol�giai hat�s, k�tőd�s szempontj�b�l fontos szerkezeti inform�ci�t nyerhet�nk. A tudom�nyos di�kk�r keret�n bel�l az elj�r�s tesztel�s�t, alkalmaz�s�t tervezz�k szakirodalomban tal�lhat� �s egy�ttműk�dő partnerektől sz�rmaz� probl�m�k megold�s�ra.

9:20-9:30 T�ri L�szl�, K�miai Informatikai Laborat�rium (turi@chem.elte.hu):

V�zmolekula-elektron pszeudopotenci�l implement�l�sa �s alkalmaz�sa kevert QM/MM szimul�ci�kban

A munka c�lja egy olyan sz�m�t�si m�dszer kidolgoz�sa, mely lehetőv� tenn� biol�giai fontoss�ggal b�r� molekul�k kvantummechanikai kezel�s�t klasszikus v�zmolekul�k f�rdőj�ben, azokkal k�lcs�nhat�sban. A k�lcs�nhat�st le�r� elektron-v�zmolekula pszeudopotenci�l eredeti alakj�nak m�dos�t�sa, finom�t�sa is r�sze lehet a projektnek. K�l�n�sen nagy jelentős�gű lenne egy polariz�lhat� v�zmodell-elektron k�lcs�nhat�s megalkot�sa, tesztel�se �s alkalmaz�sa.

Az �br�n egy extra elektron val�sz�nűs�g eloszl�sa egy 45 molekul�b�l �ll� v�zmolekulaf�rt ter�ben.
Irodalom:

Turi, L.; Borgis, D. "Analytical Investigations of an Electron-Water Molecule Pseudopotential. II. Development of a New Pair Potential and Molecular Dynamics Simulations." J. Chem. Phys., 2002, 117, 6186.

9:30-9:40 Sz�net

9:40-9:50 Baranyai Andr�s, K�miai Informatikai Laborat�rium (bajtony@chem.elte.hu):

A v�zmolekula modellj�nek a t�k�letes�t�se

Az atomi/molekul�ris szintű sz�m�t�g�pes szimul�ci�k egyik legt�bbet modellezett anyaga a v�z. Mint biol�giai �ri�smolekul�k vagy laborat�riumi, ipari műveletek old�szere meghat�roz� jelentős�gű. L�tsz�lagos egyszerűs�ge ellen�re, t�bb tucat anom�lis tulajdons�ga van: a 15 krist�lyos f�zis �s a 3 csoportba sorolhat� amorf elrendeződ�s is jelzi ezt. A kev�s molekul�b�l �ll� v�zklaszteren t�lmenően csak klasszikus le�r�ssal tudunk vizet tartalmaz� rendszereket modellezni. Az irodalomban nagyon sok klasszikus v�zmodell van, de egy sem k�pes a teljes, a h�g g�zt�l a nagynyom�s alatt l�vő jegekig elv�rhat� pontoss�ggal le�rni ennek az anyagnak a viselked�s�t.

9:50-10:00 T�th Gergely, K�miai Informatikai Laborat�rium (toth@chem.elte.hu):

Sz�m�t�g�pes szimul�ci�k

A kutat�sok folyad�kok, hat�rfel�letek �s szil�rd anyagok sz�m�t�g�pes szimul�ci�j�hoz kapcsol�dnak, t�bbnyire klasszikus mechanikai molekul�ris dinamikai �s Monte Carlo szimul�ci�k elv�gz�s�ről van sz�. Jelentős a szerepe k�l�nb�ző numerikus matematikai illetve kemometriai m�dszerek adapt�l�s�nak �s alkalmaz�s�nak. A feladatok sok esetben programoz�si r�szt tartalmaznak, de a sz�ks�ges C �s Fortran nyelvű programoz�si ismeret elsaj�t�that� menetk�zben is.

Aktu�lis t�m�k, melyekben r�szfeladatokra v�rom a jelentkezőket:

a statisztikus mechanikai inverz probl�ma szimul�ci�s megold�sai
krist�lyk�pződ�s �s krist�lyn�veked�s szimul�ci�ja
sz�m�t�g�pes szimul�ci�s m�dszerek fejleszt�se �s alkalmaz�sa

10:00-10:10 Cs�sz�r Attila, Molekulaspektroszk�piai Laborat�rium (csaszar@chem.elte.hu):

Adatb�zis alap� spektroszk�pia

A sz�m�t�g�pes k�mia fejlőd�se napjainkra azt eredm�nyezte, hogy alapvető tudom�nyos probl�m�knak a kvantummechanika �s a k�miai informatika eszk�zt�r�ra alapozott megold�sa k�zzelfoghat� lehetős�gg� v�lt. Ide tartozik molekul�k teljes rezg�si-forg�si sz�nk�p�nek meghat�roz�sa.

A teljes spektrum megismer�se - mely fontos pl. az �vegh�zhat�s �s az asztrok�mia szempontj�b�l - csakis az elm�let �s a k�s�rlet �ltal szolg�ltatott inform�ci�k k�z�s feldolgoz�sa r�v�n k�pzelhető el. Erre tesz k�s�rletet a Laborat�riumban foly�, az EU �ltal is t�mogatott kutat�si program, mely ezt a sz�nk�pek kvantummechanikai m�dszerekkel t�rt�nő sz�m�t�s�val, valamint t�bb adatb�zis ki�p�t�s�vel �s akt�vnak nevezhető finom�t�s�val k�v�nja el�rni.

10:10-10:20 Stirling Andr�s, MTA K�miai Kutat�k�zpont, Szerkezeti K�miai Int�zet (stirling@chemres.hu):

K�miai reakci�k realisztikus szimul�ci�ja

Vizes oldatban lezajl�d� k�miai reakci�k mechanizmus�nak felder�t�s�hez a rendszer m�ret�nek, a hőm�rs�kletnek, az entr�pi�nak �s az elektronszerkezet v�ltoz�sainak hat�s�t mind figyelembe kell venni. Az ab initio molekuladinamikai szimul�ci�k sor�n ezeket a hat�sokat be�p�tj�k a szimul�ci�ba �s a szimul�ci�k eredm�nyek�ppen az elemi l�p�sek mechanizmus�t �s a hozz�juk tartoz� aktiv�l�si szabadenergi�t nyerj�k.

Az �br�n egy tautomeriz�ci� �tmeneti �llapot�ban kialakul� protonl�nc l�that�. A szimul�ci� 350 K hőm�rs�kletű vizes aceton oldatban lezajl�d� tautomeriz�ci�s egyens�lyt vizsg�lta.

10:20-10:30 Lagzi Istv�n, Reakci�kinetikai Laborat�rium (lagzi@vuk.chem.elte.hu):

Mint�zatk�pződ�s k�miai rendszerekben

Az ut�bbi h�napokban megfigyelt�k, hogy csapad�krendszerekben (bizonyos felt�telek teljes�l�se eset�n) egyed�l�ll� �nszerveződ�s l�tezhet. Ekkor spont�n kialakul� spir�lokat �s duplaspir�lokat figyelt�nk meg. Szeretn�nk tiszt�zni ennek az �nszerveződ�snek a mechanizmus�t, tov�bb� modellt alkotni �s ennek alapj�n szimul�ci�kat v�gezni. Szeretn�nk tiszt�zni a minim�lis előfelt�tel�t az ilyen t�pus� viselked�snek. Ez alapj�n szeretn�nk olyan k�s�rleti algoritmust kidolgozni, amivel szisztematikusan lehet dinamikusan mozg� mint�zatokat (spir�lok, duplaspir�lok) tudatosan tervezni ilyen rendszerekben.

Az elm�lt k�t �vben egyre �l�nkebben foglalkoztatja a tudom�nyos k�zv�lem�nyt, hogyan lehet a reakci�-diff�zi� rendszereket mikro- �s nanostrukt�r�k tervez�s�re felhaszn�lni. T�bb nemzetk�zi kutat�csoport pr�b�lja a reakci�-diff�zi� rendszerek adta lehetős�geket felhaszn�lni mikro- �s nanostrukt�r�k k�s�rleti megval�s�t�s�ra. A megval�s�t�sn�l n�lk�l�zhetetlen a kialak�tand� mint�zat vez�rl�se. Munk�nk sor�n erre keres�nk lehets�ges, mikrosk�l�n is műk�dő, megold�sokat.

10:30-10:40 Surj�n P�ter, Elm�leti K�miai Laborat�rium (surjan@chem.elte.hu):

A molekul�kt�l a nanorendszerekig: matematikai m�dszerek alkalmaz�sai

A k�miai rendszerek elektron- �s t�rszerkezete, valamint elektromos, optikai �s egy�b tulajdons�gai bizonyos m�ret f�l�tt csak alkalmas modellek kidolgoz�s�n kereszt�l �rthetők meg. Csoportunkban ilyen matematikai ill. fizikai modellek megalkot�s�val �s megold�s�val foglalkozunk molekul�kra, klaszterekre, polimerekre, fuller�nekre �s nanorendszerekre. A t�m�kat - amelyek a hallgat�k �rdeklőd�s�nek megfelelően levezet�s-, programoz�s- vagy alkalmaz�s-orient�ltak lehetnek - azoknak aj�nljuk, akiket �rdekelnek a matematika, fizika vagy sz�m�t�stechnika k�miai alkalmaz�sai.

10:40-10:50 Sz�net

10:50-11:00 Torkos Korn�l, Elv�laszt�stechnikai Oktat�si �s Kutat�si Laborat�rium (torkosk@gmail.com):

Kutat�si lehetős�gek az EKOL-ban

Az EKOL kooper�ci�ban műk�dő elv�laszt�stechnikai kutat�si oktat�si laborat�rium. Egy�ttműk�dő partnereink: Wessling Hungary Kft., Kromat Kft (az Agilent műszerek hazai forgalmaz�ja). A laborat�riumban g�z �s folyad�kkromatogr�fok, valamint ezek t�megspektrom�terrel kapcsolt berendez�sei műk�dnek. A laborat�riumban lehetős�g van TDK, szakdolgozati �s doktori dolgozatok k�sz�t�s�re k�rnyezet, �lelmiszer �s gy�gyszeranalitikai t�m�kban.

11:00-11:10 N�meth Zolt�n, Magk�miai Laborat�rium (hentes@chem.elte.hu):

Az oxig�nvakanci�k szerep�nek vizsg�lata kobalt�t perovszkitok fizikai tulajdons�gainak kialakul�s�ban

A kobalt alap� perovszkitok sz�mos j�l haszn�lhat� fizikai tulajdons�ggal rendelkeznek (pl. m�gneses ellen�ll�s m�gneses adatt�rol�kban, oxig�nion-vezet�s t�zelőanyag-elemekben stb.). Sz�lesk�rű, intenz�v vizsg�latuk sor�n azonban eddig viszonylag kev�s figyelmet ford�tottak az elő�ll�t�si k�r�lm�nyek �s az oxig�nszt�chiometria v�ltoz�s�nak hat�saira, hab�r ezek kritikus m�rt�kben befoly�solj�k a krist�ly-, a m�gneses- �s az elektronszerkezetet.

A tervezett kutat�munka sor�n ezeket a v�ltoz�sokat fogjuk nyomon k�vetni lok�lis (M�ssbauer- �s szinkrotron r�ntgensz�r�d�s spektroszk�pi�k) �s t�mbi (r�ntgendiffrakci�, elemanal�zis, SNMS, m�gneses szuszceptibilit�s) vizsg�lati m�dszerekkel hazai �s k�lf�ldi laborat�riumokban.

11:10-11:20 Salma Imre, K�rnyezetk�miai �s Bioanalitikai Laborat�rium (salma@chem.elte.hu) :

A l�gk�ri aeroszol

A l�gk�ri aeroszol �ghajlati �s k�rnyezeti hat�sainak jelentős�ge kiemelkedik a t�bbi hat�s k�z�l. Az aeroszol r�szecsk�k v�zoldhat� szerves vegy�letei fontos szerepet j�tszanak a felhők�pződ�sben, �s ez�ltal az �ghajlat alakul�s�ban, valamint a v�z biogeok�miai k�rforg�s�ban. M�reteloszl�suk meghat�roz�sa �s keletkez�si mechanizmusaik vizsg�lata izgalmas feladat. A l�gk�ri aeroszol nanor�szecsk�k tulajdons�gai kev�ss� ismertek. Műszeres k�s�rleti m�dszerekkel arra keress�k a v�laszt, hogy mi is a helyzet Budapesten. A m�rt adatokat felhaszn�ljuk az emberi l�gzőrendszerben t�rt�nő ki�leped�s modellez�s�re. Analitikai gondolkod�s�, sz�m�t�stechnik�t szerető, �s angolul kommunik�l� hallgat�k jelentkez�s�t v�rom mindk�t t�m�ra.

11:20-11:30 Cs�rgein� Kurin Krisztina, Nemline�ris K�miai Dinamika Laborat�rium (kurin@ludens.elte.hu):

Időben �s t�rben periodikus k�miai reakci�k (T�m�k a nemline�ris dinamikai jelens�gek k�r�ből)

Kutat�si t�m�k:

�j, időben periodikus (oszcill�l�) k�miai reakci�k elő�ll�t�sa homog�n �s heterog�n rendszerekben;
Oszcill�l� k�miai reakci�k mechanizmus�nak megismer�se, az oszcill�ci�s viselked�s szimul�ci�ja;
T�rben periodikus k�miai rendszerek: (k�miai hull�mok �s stacion�rius szerkezetek) l�trehoz�sa, detekt�l�sa, a fizikai-k�miai h�tt�r tanulm�nyoz�sa.

Kutat�s motiv�ci�ja:

A k�miai periodicit�s �s kapcsolt jelens�geinek molekul�ris szintű tanulm�nyoz�sa, az itt felt�rt �sszef�gg�sek, t�rv�nyszerűs�gek seg�ts�g�l szolg�lhatnak az �lő �s �lettelen term�szetben (biol�gia, t�rsadalom, geol�gia, technol�gia,...) sokkal bonyolultabb form�ban megnyilv�nul�, de l�nyeg�ben hasonl� jelens�gek meg�rt�s�ben, azok form�l�s�ban.

11:30-11:40 Szalai Istv�n, Nemline�ris K�miai Dinamika Laborat�rium (pisti@chem.elte.hu):

Mint�zatk�pződ�s reakci�-diff�zi� rendszerekben

K�s�rletezni kedvelő di�kokat keres�nk a k�vetkező t�m�kban foly� kutat�sokhoz:

K�miai hull�mok, reakci�-diff�zi� mint�zatok elő�ll�t�sa �s azok dinamikai viselked�s�nek vizsg�lata nyitott reaktorokban.
Auton�m kemo-mechanikai rendszerek l�trehoz�sa, amelyekben a mechanikai munk�t egy megfelelően megv�lasztott kemoreszponz�v ("intelligens") g�l v�gzi, a k�miai energi�t pedig egy nemline�ris reakci� adja.

11:40-11:50 Riedel Mikl�s - Szalay Luca, M�dszertani Műhely (riedel@ludens.elte.hu, luca@chem.elte.hu):

Vide�-interakt�v k�s�rletek a k�mia�r�kon

A k�miai k�s�rletez�s igaz�n akkor �lm�ny, ha interakt�v. Azonban a k�mia�r�kon nem mindig �ll rendelkez�sre megfelelő eszk�z, vegyszer �s biztons�gos k�r�lm�nyek. Ez�rt hi�nyp�tl�k a Flash-alap� vide�-interakt�v k�s�rletek, melyeket Pless Viktor k�sz�tett szakdolgozat�ban (t�mavezetői: Riedel Mikl�s �s Főző Attila L�szl� (http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rae/0/31524/index.html ).

A K�miai Int�zet szakm�dszertanos tan�rai �j lehetős�get l�tnak a videotechnika �s a sz�m�t�g�pes szimul�ci�k adta interaktivit�s �jfajta �tv�z�s�ben (pl. interakt�v t�bla alkalmaz�s�val). Ez�rt a Sulinet Digit�lis Tud�sb�zissal valamint angol, holland �s horv�t egyetemekkel egy�ttműk�dve (EU-s projekt keret�ben) egy adatb�zist szeretn�nek l�trehozni interakt�v videok�s�rletekből �s a hozz�juk tartoz� feladatokb�l. A fejleszt�sben �s az eredm�nyek k�z�piskolai kipr�b�l�s�ban aj�nlunk r�szv�teli lehetős�get az �rdeklődő hallgat�knak.

11:50-12:00 Sz�net

12:00-12:10 Majer Zsuzsa - Holl�si Mikl�s, Kiroptikai Szerkezetvizsg�l� Laborat�rium (majer@elte.hu) :

Modell peptidek, kiroptikai spektroszk�pia

A kutat�csoport peptidszint�zissel �s a t�rszerkezetvizsg�lat egyik �rdekes ter�let�vel, a kiroptikai spektroszk�pi�val foglalkozik. H�rom k�l�nb�ző t�m�t szeretn�nk kiemelni.

Egyszerűs�tett modell vegy�letekkel (pl. ciklopeptidek diszulfid-hiddal) vizsg�ljuk a feh�rj�kben UV-besug�rz�s �ltal okozott szerkezeti k�rosod�st, illetve a triptof�n oldall�nc�nak szerep�t a diszulfid-hidak felszakad�s�ban (M.Zs.).

A f�mkomplexek vizsg�lata egyr�szt az �lő szervezetben fontos f�mion k�tőd�s felt�rk�pez�s�re, m�sr�szt szemi-empirikus kiroptikai szab�lyok kidolgoz�sa �s alkalmaz�sa fel� ir�nyul. Elő�ll�t�s, elv�laszt�s �s t�megspektrometri�s vizsg�lat ut�n optikai �s NMR spektroszk�pi�val vizsg�ljuk a modelleket (M.Zs.).

Enantiomer felismer�sre k�pes kir�lis HPLC oszlop fejleszt�se sor�n modellk�nt, 2-3 aminosav tagsz�m� modellpeptidek szint�zis�t tervezz�k (H.M).

12:10-12:20 Keszthelyi Tam�s, MTA K�miai Kutat�k�zpont Fel�letk�miai �s Katal�zis Int�zet (ktamas@chemres.hu), M�sz�ros R�bert, Hat�rfel�leti- �s Nanoszerkezetek Laborat�riuma (meszaros@chem.elte.hu):

Foszfolipid r�tegek �s polielektrolitok k�lcs�nhat�s�nak vizsg�lata kolloidk�miai m�dszerekkel �s �sszegfrekvencia-kelt�si spektroszk�pi�val

A Laborat�riumban foly� kutat�sok egyik alapvető c�lkitűz�se a biomembr�nok szerkezet�nek, k�lcs�nhat�sainak �s a biomembr�nokon kereszt�l zajl� transzportfolyamatoknak megismer�se modellrendszerek - lipid monor�tegek �s foszfolipid kettősr�tegek- vizsg�lat�n kereszt�l.

Polikationos polimereket gyakran alkalmaznak a sejtmembr�n megszak�t�s�ra �s ez�ltal a sejt belsej�be t�rt�nő anyagtranszport előseg�t�s�re. A javasolt projekt keret�ben a sejtmembr�n egyszerű modellje gyan�nt szolg�l� foszfolipid r�tegek �s polielektrolitok k�lcs�nhat�s�nak vizsg�lat�val k�v�nunk foglalkozni. Az alkalmazott k�s�rleti elj�r�s elsősorban �sszegfrekvencia-kelt�si spektroszk�pia �s oldalnyom�s-ter�let izoterm�k m�r�se lesz.

12:20-12:30Zs�ly Istv�n Gyula, Reakci�kinetikai Laborat�rium (zsigy@vuk.chem.elte.hu):

Kinetikai rendszerek bizonytalans�ganal�zise

Eddig m�r t�bb �g�si rendszer modellj�n vizsg�ltuk meg, hogy a param�terek bizonytalans�ga a sz�m�tott eredm�nyek mekkora bizonytalans�g�t okozza. A sz�m�t�sok sor�n felt�telezt�k, hogy a param�terek f�ggetlenek egym�st�l, ami sok esetben nem felel meg a val�s�gnak. Most m�r rendelkez�s�nkre �ll egy olyan termodinamikai adatb�zis, aminek alapj�n a k�pződ�si entalpi�k korrel�ci�ja is figyelembe vehető. Lamin�ris l�ngok bizonytalans�ganal�zise sor�n eddig kinetikai �s termodinamikai param�terek bizonytalans�g�t vett�k figyelembe, a diff�zi�s egy�tthat�k�t nem. Egyes diff�zi�s egy�tthat�k megv�ltoz�s�nak hat�sa azonban jelentős lehet, �gy v�rhat�an az ezekből a param�terekből sz�rmaz� bizonytalans�g sem hanyagolhat� el.

12:30-12:40 Homonnay Zolt�n, Magk�miai Laborat�rium (homonnay@chem.elte.hu):

Vas-kel�tok szerkezet�nek �s reakci�inak vizsg�lata M�ssbauer-spektroszk�pi�val megfagyasztott oldatokban

A vas edte-komplexe �s m�s rokonvegy�letek gyakran szerepelnek bonyolult biofunkci�s rendszerek modellvegy�letek�nt, tov�bb� a vasnak k�sz�nhető redox katalitikus saj�ts�gok miatt a k�rnyezetk�mi�ban is előt�rbe ker�ltek. A M�ssbauer-spektroszk�pia seg�ts�g�vel az ilyen rendszerekben feltűnő vaskomplexek azonos�t�s�t ill. szerkezet�nek felder�t�s�t tűzz�k ki c�lul. A t�ma r�szben kapcsol�dik a meglehetősen egzotikus ferr�t(VI)-k�mi�hoz. Amerikai �s francia egy�ttműk�d�sben zajlik.

Az �br�n egy k�zkedvelt speciesz, a Fe^III-EDTE peroxo komplexe: [Fe^III(EDTE)(eta²-O₂)]^3-

12:40-12:50 Szir�ki Laura, Elektrok�miai �s Elektroanalitikai Laborat�rium (sziraki@chem.elte.hu):

Nem-egyens�lyi szerkezetű �tv�zet galv�nbevonatok elektrok�miai tulajdons�gainak vizsg�lata

A galv�niparban a k�rnyezetbar�t technol�gi�k ut�ni ig�ny egy sor olyan �tv�zet elő�ll�t�s�t (elektrok�miai Sn-Zn, Sn-Cr, Sn-Cr-Zn, Sn-Co-Fe, Ni-Cr, Fe-Ni-Cr vagy k�miai Ni-P bevonatok) c�lozza, amellyel a hagyom�nyos tiszta f�m (Cr, Cd) haszn�lata kiv�lthat�, vagy az alkalmaz�si ter�let bőv�thető. Az elektrok�miai �s k�miai lev�laszt�ssal nyert �tv�zetbevonatok mikrostrukt�r�j�t az elő�ll�t�si technika �s param�terek szabj�k meg, �gy amorf, vagy metastabil f�zisokat tartalmaz� anyagok �ll�that�k elő. A fenti �tv�zetek elektrok�miai tulajdons�gainak vizsg�lata fontos a korr�zi�v�dő tulajdons�g vagy az �ramforr�sok �j elektr�danyagainak kutat�s�ban. A tudom�nyos di�kk�ri munka c�lja, hogy a fenti anyagok elektrok�miai tulajdons�gainak jellemz�s�re egyen�ram� polariz�ci�s �s impedanciaspektroszk�piai m�dszerekkel vizsg�latokat dolgozzon ki.

12:50-13:00 Zihn� Per�nyi Katalin, Szak�cs Zolt�n, Speci�ci�s-, Gy�gyszer- �s Nyomanalitikai Laborat�rium (perkat@freestart.hu) :

Mikroelemek komplex�lts�gi fok�nak meghat�roz�sa takarm�nyadal�kban

A haszon�llatok mikroelem-ig�ny�t szervetlen s�k adagol�sa helyett nagyobb biohasznos�that�s�g�, szerves kel�tkomplexk�nt tervezik kiel�g�teni. A tervezett kutat�s c�lja egy fejleszt�s alatt �ll� t�padal�k (ligandumelegy) nyomf�m-ion affinit�s�nak jellemz�se. A nem specifikus m�dszerek, p�ld�ul a direkt potenciometria vagy a kel�tcsere csak a nem komplex�lt f�m �sszmennyis�g�t m�ri. A f�mion �ltal megk�t�tt ligandumok �tlagos sz�m�t adja a potenciometri�s titr�l�s. Kapill�ris elektrofor�zissel vagy ESI-MS technik�val az egyes komplexek (specieszek) fizikailag is elv�laszthat�k, azonos�that�k, valamint relat�v stabilit�sukra is inform�ci�t kapunk. Kel�tcsere �s stripping voltammetria alkalmaz�s�val a kinetikai viszonyok is jellemezhetők. T�vlati c�l egy egyszerű m�dszer kiv�laszt�sa a j�vőbeni minős�gellenőrz�s c�lj�ra.

13:00-14:00 Eb�dsz�net

14:00-14:10 Tarczay Gy�rgy, Molekulaspektroszk�piai Laborat�rium (tarczay@chem.elte.hu):

M�trixizol�ci�s spektroszk�piai vizsg�latok

Laborat�riumunkban a k�zelm�ltban egy m�trixizol�ci�s berendez�st �p�tett�nk. A m�trixizol�ci�s technika l�nyege, hogy alacsony hőm�rs�kleten (eset�nkben ~ 8 K), inert k�zegbe (t�bbnyire Ar) fagyasszuk a vizsg�land� specieszeket, majd spektroszk�pi�san (IR, Raman, VCD, UV) jellemezz�k ezeket. Az alacsony hőm�rs�kletnek, az inert k�zegnek, valamint a diff�zi�g�tolt k�rnyezetnek k�sz�nhetően j�l felbontott, �les spektrumokat kaphatunk. Vizsg�lhatjuk molekul�k konform�ci�s eloszl�s�t, pirol�zis �s fotol�zis seg�ts�g�vel reakt�v specieszeket �s gy�k�ket, hőkezel�ssel pedig gyenge m�sodlagos k�t�ssel �sszetartott molekulakomplexeket tanulm�nyozhatunk. Laborat�riumunkon bel�l a m�trixizol�ci�s technik�hoz alapvetően k�t alapvető kutat�si ir�ny kapcsolhat�: 1) bioorganikus molekul�k �s ezek komplexeinek vizsg�lata m�trixizol�ci�s IR �s VCD technik�kkal; 2) l�gk�rk�mi�ban �s a csillagk�zi t�rben potenci�lisan előfordul� gy�k�k �s molekul�k elő�ll�t�sa m�trixban �s ezek spektroszk�pi�s jellemz�se. A kutat�si t�m�k elsősorban azok r�sz�re aj�nlhat�k, akik �rdeklődnek a műszeres vizsg�latok ir�nt. Ugyanakkor azok is akt�van r�szt vehetnek a munk�ban, akik elsősorban a spektrumok elm�leti (kvantumk�miai sz�m�t�sok) �rtelmez�se ir�nt �rdeklődnek.

14:10-14:20 Harmat Veronika, Szerkezeti K�miai �s Biol�giai Laborat�rium (harmatv@ludens.elte.hu):

Feh�rjekrisztallogr�fia

A feh�rj�k t�rszerkezet�nek meghat�roz�sa a feh�rjeműk�d�s atomi szintű meg�rt�s�t, �s ezen kereszt�l a biol�giai folyamatok k�mi�j�nak felder�t�s�t szolg�lja. A Szerkezeti K�miai �s Biol�giai Laborat�riumban (www.chem.elte.hu/departments/protnmr) vizsg�ljuk a peptid hidrol�zis mechanizmus�nak, �s a szubsztr�t felismer�s�nek a szerkezeti h�tter�t. T�bb modulb�l �ll� feh�rj�k eset�n a modulok "kommunik�ci�j�t" (alloszt�ria, molekul�ris felismer�s) �s ez�ltal a feh�rjeműk�d�s szab�lyoz�s�ban bet�lt�tt szerep�t tanulm�nyozzuk. Az immunv�delem szempontj�b�l fontos kaszk�drendszer feh�rj�i (komplement) eset�n a szűk szelektivit�s�rt felelős r�gi�k azonos�t�s�t �s vizsg�lat�t tűzt�k ki c�lul, ami hat�anyagtervez�s kiindul�pontj�ul szolg�l.

14:20-14:30 Zsigrain� Vasanits Anik� - Perln� Moln�r Ibolya , K�rnyezetk�miai �s Bioanalitikai Laborat�rium (vasa@chem.elte.hu) :

Term�szetes eredetű m�trixok szerves komponenseinek nagyhat�konys�g� folyad�kkromatogr�fi�s �s g�zkromatogr�fi�s elemz�se

A Laborat�riumunkban foly� legfontosabb kutat�si- �s TDK t�m�k a k�vetkezőek:

1. Aminosavak �s aminok HPLC elemz�se, fot�di�dasoros �s fluoreszcenci�s egyidejű detekt�l�ssal, biol�giai �s �lelmiszer mint�kban. C�lunk a k�l�nb�ző sz�rmaz�kk�sz�t�si reakci�k mechanizmus�nak alapkutat�si szinten val� tanulm�nyoz�sa �s gyakorlati alkalmaz�sa.

2. A szililez�s szerepe az elt�rő funkci�s csoport�, nagysz�m� szerves vegy�letet tartalmaz� m�trixokban, meghat�roz�sok GC-MS m�dszerrel:

a, A szennyvizekben tal�lhat�, legk�l�nb�zőbb funkci�s csoporttal rendelkező gy�gyszermaradv�nyok, kozmetikumok �s egy�b szerves szintetikumok elemz�se.

b, Term�szetes m�trixok (gy�m�lcs�k, z�lds�gek, fűszer �s haszonn�v�nyek) karbonsav, aminosav, szacharid, polialkohol, s valamennyi trimetilszilil(oxim)-�ter/�szterk�nt m�rhető �sszetevőj�nek szimult�n anal�zise, egy oldatből, egy felv�telből.

c, Transzgenikusan �talak�tott n�v�nyek/n�v�nyr�szek, s az eredeti megfelelőik �sszehasonl�t� elemz�se, a szacharid, karbonsav, flavonoid, antrakinon �s antioxid�ns �sszetevőik kromatogr�fi�s meghat�roz�sa �tj�n.

14:30-14:40 Nagy P�ter, MTA K�miai Kutat�k�zpont Fel�letk�miai �s Katal�zis Int�zet (nagyp@chemres.hu):

V�konyr�tegek, p�szt�z� tűszond�s mikroszk�pia �s nanoindent�ci�

A v�konyr�tegek, bevonatok fontos szerepet j�tszanak a szerkezeti anyagok időt�ll�s�g�nak jav�t�s�ban: n�velhetik a korr�zi�- �s kop�s�ll�s�got, cs�kkenthetik a s�rl�d�si t�nyezőt, a szennyezők tapad�s�t, stb. Ezen a ter�leten a p�szt�z� tűszond�s mikroszk�pok (SPM), a vel�k megval�s�that� k�l�nleges m�r�si m�dszerek �s az un. Nanoindent�ci�val v�gzett kem�nys�gm�r�s nagy �tt�r�st jelentenek, sok tekintetben ezek teremtett�k meg a v�kony, nanostrukt�r�lt r�tegek vizsg�lat�nak lehetős�g�t. A MTA-KK-ban sok�ves tapasztalat halmoz�dott fel a p�szt�z� tűszond�s mikroszk�pok nano-r�tegek vizsg�lat�ra val� alkalmaz�s�ban. A jel�lt feladata a vizsg�lati m�dszerek megismer�se ut�n a m�r�si m�dszerek tov�bbfejleszt�se lesz, a r�teg tapad�si tulajdons�gainak meghat�roz�sa, a r�tegek kem;nys;g;nek, kop�s�nak, illetve s�rl�d�si egy�tthat�juknak meghat�roz�sa ir�ny�ban k�l�nb�ző v�konyr�tegeken.

14:40-14:50 G�sp�ri Zolt�n - Perczel Andr�s, Szerkezeti K�miai �s Biol�giai Laborat�rium (szpari@chem.elte.hu):

A feh�rjeműk�d�s dinamikai vonatkoz�sainak vizsg�lata NMR-spektroszk�pi�val

�jabban egyre nagyobb figyelem fordul a feh�rj�k dinamikai tulajdons�gai fel�, �s egyre t�bb esetben mutatj�k ki ezek k�zvetlen �sszef�gg�s�t a feh�rje �ltal bet�lt�tt funkci�val. Csoportunkban biol�giailag fontos folyamatokhoz (immunv�lasz, DNS-jav�t�s, viselked�sszab�lyoz�s, tanul�s) kapcsol�d� feh�rj�k műk�d�s�t vizsg�ljuk korszerű oldatf�zis� NMR-spektroszk�piai m�dszerekkel, a dinamikai k�rd�sek hangs�lyoz�s�val. A vizsg�lt molekul�k k�re a n�h�ny �ve előt�rbe ker�lt �n. funkcion�lisan rendezetlen feh�rj�ktől a hat�rozott t�rszerkezettel rendelkező feh�rje-feh�rje komplexekig terjed. Az NMR-spektroszk�piai vizsg�latokkal nyert adatokat sz�m�t�g�pes szimul�ci�kkal �rtelmezz�k. A v�zolt kutat�sokba val� bekapcsol�d�s sz�mos ponton lehets�ges, a mintaelők�szit�stől a bioinformatikai vizsg�latokig.

14:50-15:00 Dib� G�bor(dibo@chem.elte.hu):

Mikrohull�mmal kiv�ltott szerves szint�zisek

A szintetikus szerves k�mi�ban az elm�lt �vekben tal�n az egyik legjelentősebb technikai fejleszt�s a mikrohull�m� meleg�t�s alkalmaz�sa volt. A gyors �s homog�n terű meleged�s hat�s�ra az energiaig�nyes reakci�k igen r�vid idő alatt lej�tsz�dhatnak. Ilyenek pl. a Diels-Alder reakci�k, amelyek �r�kat (szil�rdf�zison napokat) vesznek ig�nybe, �s csakis a reagensfelesleg t�bbsz�ri adagol�s�val tehetők kvantitat�vv�. Tov�bbi előnyt jelent, hogy a mikrohull�m� sug�rz�s homogenit�sa r�v�n a reakci�ed�ny fal�n nem k�vetkezik be t�lmeleged�s, mint a hagyom�nyos meleg�t�sn�l, azaz nincs lok�lis t�lmeleged�s, �gy a mell�kreakci�k is visszaszor�that�k. Ily m�don nemcsak a hozam lesz magasabb, hanem a term�k tisztas�ga is jelentősen jobb. Jelenlegi c�lkitűz�s�nk a mikrohull�mmal kiv�ltott szint�zism�dszerek alkalmaz�sa peptidek elő�ll�t�s�ra.

15:00-15:10 Bősze Szilvia ELTE-MTA Peptidk�miai Tansz�ki Kutat�csoport (bosze@elte.hu):

Peptidek �s peptidkonjug�tumok a Mycobacterium tuberculosis fertőz�s korai diagnosztik�j�ra �s hat�konyabb c�lzott ter�pi�j�ra

Napjainkban a vil�g lakoss�g�nak egyharmada fertőz�tt Mycobacterium tuberculosis-sal. A M. tuberculosis oblig�t aerob, lassan szaporod� intracellul�ris k�rokoz�. Az idej�ben megkezdett kezel�s c�lja a fertőzők�pess�g lehető legr�videbb időn bel�li megsz�ntet�se, a m�sodlagos gy�gyszerrezisztencia kialakul�s�nak megakad�lyoz�sa, a teljes gy�gyul�s el�r�se.

Kutat�saink sor�n olyan biol�giailag akt�v, molekul�risan j�l jellemzett peptidkonjug�tumokat tervez�nk �s �ll�tunk elő, amelyek alkalmasak lehetnek a Mycobacterium tuberculosis fertőz�tts�g korai, gyors �s specifikus kimutat�s�ra, a kezel�s monitoroz�s�ra. C�lunk a jelenleg alkalmazott antituberkulotikumok hat�konys�g�nak n�vel�se �s szelekt�v c�lbajuttat�sa a fertőz�tt makrof�gokba antituberkulotikum-konjug�tumok alkalmaz�s�val.

15:10-15:20 Sz�net

15:20-15:30 Szab� Rita, ELTE-MTA Peptidk�miai Tansz�ki Kutat�csoport (rszabo@elte.hu):

Hat�anyagok specifikus c�lbajuttat�sa makrof�gokba scavenger receptoron kereszt�l

A makrof�gokban �lősk�dő k�rokoz�k elpuszt�t�s�ra megold�st k�n�lhat antibiotikumok, parazitaellenes vegy�letek szelekt�v sejtbejuttat�sa scavenger receptorokon kereszt�l. Olyan konjug�tumokat vizsg�lunk, amelyekben daunomicint vagy metotrex�tot kovalens k�t�ssel polipeptid hordoz�hoz kapcsoltunk. A tervezett k�s�rletek: I. A hat�anyagok �s konjug�tumaik hat�s�nak vizsg�lata sejtek �letk�pess�g�re MTT teszttel �s �raml�si citometri�val. II. Fluoreszcens hat�anyagot tartalmaz� konjug�tumok sejtbe jut�s�nak vizsg�lata �raml�si citometri�val makrof�gokon �s makrof�g sejtvonalakon; a konjug�tum sejten bel�li sors�nak k�vet�se konfok�lis mikroszk�ppal; a felv�tel mechanizmus�nak vizsg�lata endocit�zis g�tl� szerekkel kezelt sejteken; valamint a scavenger receptorok szerep�nek vizsg�lata kompet�ci�s g�tl�si k�s�rletekben.

15:30-15:40 M�rtl M�ria, Szil�ciumorganikus K�miai Laborat�rium (mortl@chem.elte.hu):

Szililkarbamid�tok

A csoportban r�g�ta foglalkozunk szililkarbamid�tok elő�ll�t�s�val �s reakci�ival. Ezen vegy�letek szililezőszerk�nt val� tesztel�se, �s a probl�m�hoz igazod� szerkezetű szililkarbamid�t elő�ll�t�sa (pl. ECD detekt�l�shoz) az egyik kutat�si ter�let. A reakci�k tanulm�nyoz�sa a szililez�skor fell�pő nemk�v�natos �talakul�sok, ill. �j preparat�v m�dszerek felder�t�s�re is szolg�l.

Viszonylag �j t�ma az az alkalmazott kutat�s, amely �j megoszt�f�zisok prekurzorainak szint�zis�t tűzi ki c�lul. Itt a szil�ciumorganikus k�miai reakci�k sz�lesebb k�r�t alkalmazzuk, ugyanakkor szililez�si reakci�kban szerzett tapasztalatok felhaszn�l�sa a fel�letm�dos�t�sra vagy a szint�zisben is fontos.

Reakt�v gy�k�k, elsősorban nitr�nek szil�ciumorganikus prekurzorainak elő�ll�t�s�val is foglalkozunk. Itt jelenleg elsősorban az argon m�trixban val� izol�l�shoz megfelelő sz�rmaz�k elő�ll�t�sa a c�lunk.

15:40-15:50 Szalay Roland, Szil�ciumorganikus K�miai Laborat�rium (szalayr@chem.elte.hu):

Mi�rt �rdekes a szil�ciumorganikus k�mia?

A Si-organikus vegy�letek sz�mos olyan tulajdons�ggal rendelkeznek, melyeknek nincs p�rja a C-, ill. H-anal�g vegy�letek k�r�ben:

"Szil�cium-v�lgy�nkben" az al�bbi t�m�kat hirdetj�k meg:

szililezett sz�nsav-sz�rmaz�kok elő�ll�t�sa, szerkezetvizsg�lata k�s�rleti �s elm�leti m�dszerekkel, reakci�ik tanulm�nyoz�sa,
kemo-/regio-/sztereoszelekt�v szililez�si/deszililez�si elj�r�sok kidolgoz�sa,
szil�rdf�zis�, ill.extrakt�v szililez�si technik�k kifejleszt�se,
�tmenetif�m-komplexek elő�ll�t�sa Si-prekurzorokb�l kiindulva �s felhaszn�l�suk homog�n katalitikus folyamatokban,
Si-vegy�letek alkalmaz�sa anyagtudom�nyi c�lokra (pl. megoszt�f�zisok, m�dos�tott nanocs�vek, szerves m�gnesek),
�n(IV)-anal�g vegy�letek elő�ll�t�sa �s szerkezetvizsg�lata specifikus m�dszerekkel (Sn¹¹⁹-NMR-, Sn^119m-M�ssbauer-spektroszk�pia).

15:50-16:00 Kele P�ter:

Molekul�ris szenzorok tervez�se, szint�zise �s alkalmaz�sa

Kutat�saink c�lja olyan szenzormolekul�k kifejleszt�se, amelyek a gyakorlatban lehetős�get ny�jtanak szerves vegy�letek �s f�mionok �rz�keny �s szelekt�v kimutat�s�ra. A vizsg�latok a szenzorika al�bbi ter�leteire terjednek ki:

Hagyom�nyos fluoreszcens szenzorok jelgener�l�si mechanizmus�nak vizsg�lata
�j t�pus� szenzorok tervez�se �s szint�zise
Szenzorok �rz�kenys�g�nek �s szelektivit�s�nak vizsg�lata
Szenzormolekul�k immobiliz�l�sa, szenzorfejleszt�s
Molekul�ris informatikai kapcsol�k tervez�se �s szint�zise

A tervez�si feladatokban a molekulamodellez�s, a prepiz�sben a korszerű szintetikus elj�r�sok, a szenzorvizsg�latokn�l a fluoreszcens spektroszk�pia rutinszerű alkalmaz�sa seg�ti munk�nkat, amely t�bb egy�ttműk�d�s alapj�t is k�pezi.

16:00-16:10 Kotschy Andr�s (kotschy@chem.elte.hu):

A molekulatervez�stől a h�tk�znapi alkalmaz�sokig

Kutat�csoportunk (Alkalmazott szint�zisek laborat�rium) alapkutat�sokt�l a c�gekkel k�z�s alkalmazott kutat�sokig terjedő tev�kenys�g�nek főbb ter�letei:

K�l�nleges szerkezetű molekul�k szint�zise �s vizsg�lata
�j szintetikus elj�r�sok fejleszt�se
F�morganikus reakci�k mechanizmus�nak vizsg�lata
Katalitikus elj�r�sok fejleszt�se �s vizsg�lata
Biol�giailag akt�v vegy�letek tot�lszint�zise

A szintetikus technik�k kieg�sz�t�sek�nt a molekulamodellez�s (ligandumtervez�s, mechanizmus vizsg�lat), korszerű analitikai m�dszerek (NMR, GC, HPLC) alkalmaz�sa, vagy �ppen biokatal�zis szint�n r�sze csoportunk �let�nek. Kutat�saink jelentős r�sze nemzetk�zi egy�ttműk�d�sek r�sz�t is k�pezi.

16:10-16:20 Cs�mpai Antal (csampai@chem.elte.hu):

�jt�pus� t�bbmagv� kir�lis f�mkomplexek elő�ll�t�sa, szerkezetvizsg�lata �s tesztel�se enantioszelekt�v katalitikus reakci�kban

Az enantioszelekt�v szint�zisek jelentős�ge kimagasl� a szerves szint�zisekben. P�ldak�nt eml�thető a term�szetben előfordul� vegy�letek tot�l- vagy f�lszint�zise, valamint olyan gy�gyszerhat�anyagok elő�ll�t�sa, melyek k�z�l csak az egyik enantiomer rendelkezik a k�v�natos aktivit�ssal, a m�sik esetlegesen k�ros mell�khat�sokat okoz. Mai napig sz�mos m�dszer ker�lt kidolgoz�sra (pl. hidrog�nez�s, hidroformilez�s, hidroxilez�s, Michael add�ci�, cikloadd�ci�s reakci�k, stb.), ezek jelentős r�sze kir�lis f�mkomplexeket, m�s r�sze f�met nem tartalmaz�, �n organokataliz�torokat alkalmaz a homog�n-katalitikus elj�r�s sor�n. A kidolgozand� t�ma nagyfok� szelektivit�ssal rendelkező C₂-szimmetriaelemet tartalmaz�, hat�kony t�bbmagv� komplexek szint�zis�t, szerkezetvizsg�lat�t �s katalitikus reakci�kban t�rt�nő tesztel�s�t tűzi ki c�lul. Az �sszefoglal� �bra a c�lvegy�letek egy r�sz�t, kir�lis, diferroc�n-v�zas komplexek lehets�ges csoportjait mutatja be. Ezekből egyelőre 4 palladolsz�rmaz�k rac�m form�ban t�rt�nő szint�zis�t oldottuk meg, az �g�retes folytat�shoz keress�k �rdeklődők jelentkez�s�t.

16:20-16:30 Mező G�bor, ELTE-MTA Peptidk�miai Tansz�ki Kutat�csoport (gabor_mezo@yahoo.com):

T�bbfunkci�s tumorellenes hat�s� biokonjug�tumok szint�zise �s vizsg�lata

Tumorellenes k�sz�tm�nyek hat�konys�ga fokozhat� oly m�don, hogy azokkal a sejt műk�d�s�be t�bb helyen avatkozunk be. C�lunk ilyen t�bbfunkci�s tumorg�tl� szerek tervez�se. A k�sz�tm�nyek hat�soss�ga szempontj�b�l fontos sejtspecifit�suk. Ez alapulhat pl. a tumorsejteken megjelenő tumorspecifikus receptorokon, amelyekhez a vegy�letek nagy szelektivit�ssal k�tődhetnek. Ez�rt olyan vegy�letkombin�ci�k elő�ll�t�s�t tervezz�k, amelyek ir�ny�t� (target) r�szletet tartalmaznak. A citotoxikus hat�s� anyagokat �s/vagy enzim inhibitor molekul�kat lizosz�m�lis enzimek hat�s�ra boml� spaceren kereszt�l k�zvetlen�l kapcsoljuk a target vegy�lethez, vagy egy hordoz� molekula k�zbeiktat�s�val kapcsoljuk �ssze a komponenseket.